Miből áll össze a nyugdíjas jövedelem Magyarországon

Magyarországon német mintára 

hozták létre az un. kirovó – felosztó nyugdíjrendszert, miután a II. világháború zivataraiban teljesen tönkrement az addigi tőkefedezeti nyugdíjrendszer. A gyakorlatban ez úgy működök, hogy az aktív dolgozóktól elvont járulékból azonnal kifizetik a nyugdíjasokat.  

A nyugdíjas munkából származó jövedelme

Az OECD grafikonján jól látható, hogy a fejlett gazdasággal bíró országokban (az állami nyugdíj mellett) jelentős részt képez a munkából származó jövedelem.    

Az elhasználódó szervezet

Van ennek egy veszélye, konkrétan az, hogy nyugdíjasként (bármennyire is vigyáz magára az ember), csak idő kérdése, hogy mikor szól bele a dolgokba az elhasználódó szervezet, mely aztán (ahogyan telik az idő), egyre kevésbé engedi a nyugdíjas munkát.

A nyugdíjas megtakarításból – tőkeszámláról származó jövedelme

OECD grafikon (kattintással nagyítható)

Az OECD grafikonon az is jól látható, hogy a fejlett országokban a teljes nyugdíjas jövedelemnek van egy az aktív korban megtakarítással felhalmozott, tőkeszámláról származó hányada is (piros). Vannak országok, ahol ez az arány jelentős, és van, ahol minimális. Magyarország az utóbbiak közé tartozik.

Állami helyett magánvállalkozások

A szocializmusban (1990 előtt) az állami vállalatoktól elvont hasznot az állam osztotta újra. Az 1990 utáni átalakulások után a cégek által megtermelt haszon már nem az államhoz kerül, az a vállalkozások (Magánvállalkozók, Betéti társaságok, Korlátolt Felelősségű Társaságok, Zártkörű és Nyitott Részvény Társaságok) tulajdonosainál marad, az államhoz immár pusztán az adók jutnak. Ebből tud gazdálkodni.

A megnövekedett személyes felelősség

Magyarországon a szocialista gazdálkodást felváltotta tehát a kapitalista. Az pedig egy jelentős probléma, hogy 27 évvel a kapitalista rendszerbe történő átmenet után a polgárok jelentős része még mindig nem látja (nem is érti), hogy a saját magával szembeni felelőssége a korábbiakhoz képest megváltozott, megnőtt. Következésképp továbbra is az állami nyugdíjban bízik, különösebb módon nem akar, vagy egyáltalán nem is tud takarékoskodni az időskori évekre.

Hol lehet a hiba?

Sokan mondják, hogy ő takarékoskodna, ha magasabb lenne a munkabére. Ez néha igaz is. A statisztika azonban azt mutatja, hogy amikor emelkedik a fizetés, akkor is vannak fontosabb dolgok, mint az idős korra történő megtakarítás. Ellentétben más fejlett országokkal, ahol az emberek már egészen fiatal korban megkezdik a nyugdíjra történő előtakarékoskodást.

Tyúk vagy a tojás?

Valamilyen okból ritkán esik szó a személy megváltozott (megnőtt) felelősségéről. Ez egyrészt kommunikációs hiba az illetékesek részéről, másrészről azonban az internet világában tagadhatatlan a személyes felelősség is.