Miért van szükség magánnyugdíjra Magyarországon?

Hogyan és miként lehet előteremteni az aktívkori jövedelem és nyugdíj közötti 30 % különbséget? 

Gyakorlatilag napi egy cappuccinó árának a megtakarításából össze lehet rakni egy akkora tőkét, mellyel pótolható a nyugdíjból hiányzó 30 %!  Magyarországon is itt vannak a világban jól működő öngondoskodási rendszerek.  

A nyugdíjhelyettesítési ráta

Azt mutatja meg, hogy az állami nyugdíj hogyan aránylik a munkabérhez. Gyakorlatilag az a kérdés tehát, hogy mekkora összeg fog hiányozni a nyugdíjas jövedelméből, miután a munkabért nyugdíjra cserélte.  

OECD államok nyugdíjhelyettesítési rátája

Az OECD, (a gazdaságilag legfejlettebb országok szervezete) tagjainál 2013-ban 67 százalék volt az átlag. Lengyelországban 60 százalék, Észtországban és Csehországban mintegy 65, Szlovákiában 85 százalék, Görögországban 70,5 százalék.

A magyar helyettesítési ráta

Egy 2014 kimutatás szerint a magyar átlagnyugdíj 116 ezer 266 forint volt, míg az átlagos nettó bér 155 717 forint. Így az úgynevezett helyettesítési ráta 75 százalékos, azaz az átlagbérek háromnegyede a nyugdíj.

Alacsony magyar munkabér

Egy brit kimutatás szerint Magyarország a második helyen állt Európában a Hollandok után a 2013-as számok alapján, ami a nyugdíjak nettó, nyugdíjazás előtti fizetésekhez képest vett arányát illeti. Ez persze nem igazán azt jelenti, hogy a magyar nyugdíjak annyira magasak lennének. Inkább azt, hogy a bérek siralmasan alacsonyak, az egyik legalacsonyabbak Európában.

Fekete - szürke gazdaság 

A kérdést még lehetne tovább ragozni, például a dolgozók sokszor kapnak feketén bért, ami után senki nem fizet járadékot, következésképp a nyugdíjban sem lesz benne.

OECD grafikon  

Az OECD grafikon nem a nyugdíjak összegét, hanem a nyugdíjjövedelmen belüli arányokat mutatja a különböző államokban. 

OECD grafikon  (katintással nagyítható)

Állami nyugdíj: 
zöld

Nyugdíjas munka: 
kék 

Tőkejövedelem: 
piros

Az állami nyugdíj részaránya a teljes nyugdíjas jövedelemben
Zöld színnel jelölik az állami nyugdíjat. Jól látható, hogy a magyar nyugdíjasok vannak leginkább az állami juttatásokra utalva. 

A munka részaránya a teljes nyugdíjas jövedelemben 
A grafikonból az is látható, hogy a magyar nyugdíjasok jövedelmében jóval kevesebb a munka általi bevétel aránya.     

A tőkejövedelem részaránya a teljes nyugdíjas jövedelemben

A grafikonon az is jól látható, hogy a többi államhoz képest a magyar nyugdíjasok tőkejövedelme drasztikusan alacsony, (utolsó). 

Kiszolgáltatottság
Következmény pedig, hogy a magyar nyugdíjasok vannak a leginkább az állami juttatásokra utalva. 

Miért van szükség tehát a magánnyugdíjra Magyarországon?

Azért, hogy amikor az ember elmegy a 10 - 20 évig tartó szabadságára, (nyugdíjba megy), a teljes jövedelme ne csökkenjen le, hanem érje el (vagy akár haladja meg) a korábbi, aktív időszak jövedelmét. Ezzel fenn tudja tartani az addigi életszínvonalát. 

Nyugdíjas helyzet Magyarországon
Komoly probléma a magyarországi nyugdíjasok helyzete. Ennek legfőbb oka az a hiedelem, miszerint az államnak nyugdíjba vonulás után is kötelessége lenne fenntartani az aktív munkával töltött élet jövedelmét. A valóságban az állam minden fejlett kapitalista országban azt koordinálja, hogy (nem egyformán persze), a nyugdíj az aktív jövedelemnek csak bizonyos hányada lesz, a különbséget a személynek magának szükséges előteremtenie, ezt nevezik öngondoskodásnak. 

Magánnyugdíj 

Hogyan és miként lehet előteremteni az aktívkori jövedelem és nyugdíj közötti 30 % különbséget   

Magyarországon is itt vannak a világban jól működő öngondoskodási rendszerek. Gyakorlatilag napi egy cappuccinó árának a megtakarításából össze lehet rakni egy akkora tőkét, mellyel a nyugdíjból hiányzó 30 % pótolható!